Kezdődnek a bonyodalmak

Kettő dologgal vagyok elégedetlen: a próbababával és a szoknya formájával.

A próbababa nem túl stabil, nem tartja a formáját, nehéz gombostűzni. A képeken is látszik, hogy hiába állítottam be egyenesre, mikor elkészítettük, a használat és folytonos mozgatás hatására oldalra dőlt. (Már megírtam a levelet a Jézuskának.) :)

A szoknya túlságosan háromszög alakú, kicsivel lágyabb vonalút, ívesebbet szeretnék (enyhén méhkas formájút). Így nem megy kárba a megmaradt petticoat tüll csík sem, hanem készítek belőle plusz egy középső réteget a tüll alsószoknyába. Úgy már jónak kell lennie. :)

Jelenleg itt tartok a prototípussal:

Jól látszik, hogy az egész szoba tetőtől-talpig fel van forgatva olyankor, mikor varrok (és a Kedves nincs itthon). Aztán, amikor telefonál, hogy elindult haza a munkahelyéről, turbó sebességgel (látszat)rendetrakok, hogy még véletlenül, egy pici részletet se láthasson meg a ruhából.

Alakítani kell még a fűző alsó részén és a mell fölötti részen a dekoltázson, utána pedig kezdődhet a móka a szaténnal, düsesszel, tüllel, gyöngyökkel és flitterekkel. :Dm

Tüll, tüll és még több tüll

A tüll alsószoknyához 8 méter anyagot vettem, speciálisan ehhez való tüllt. Nagyon erős a tartása, úgyhogy biztosan el fogja bírni a szoknya súlyát.

Először úgy terveztem, hogy a legalsó körökből (a képen zöld színű) négyet varrok, de végül három is elég lett a tökéletes méretű szoknyához. (Nem szeretnék szaloncukor lenni.) XD

Elég sokkoló volt a 8 méter anyag látványa, amit hosszában négy egyforma széles csíkra vágtam (= 4 db 35 cm * 8 méter tüll). Ezeket a gigantikus méterű szalagokat beráncoltam, összevarrtam. Leírva és elméletben egyszerű, de a tökéletes eredményért 18 órát dolgoztam. :)

A legegyszerűbb, ha képekkel szemléltetem. Jól látszik a méretbeli különbség.

Ekkora az abroncs önmagában, rajta a lepedőből készült béléssel:

Ez pedig a végleges méretű szoknya (= abroncs + tüll alsószoknya):

Vágjunk bele!

Na, de mibe? :)

A szabásminta megvan.
Az elképzelés megvan.
A ruhapróba letudva.

A menyasszonyi ruha elképesztően sok fajta anyagból készül, és megszámlálhatatlan rétegből áll; ennyi vált világossá előttem a ruhapróbán. Próbáltam nézegetni, tapogatni a ruhákat a szalonokban, miközben a kölcsönzős hölgyek szeme villámokat szórt. Sokat segített a "személyes találkozás" a ruhákkal,és persze a kedvenc inspirációs oldalam, a pinterest is. Ilyen kincseket lehet ott találni:



A személyes tapasztalatokból és ebből a képből kiindulva már nem volt bonyolult elképzelni, miként épül fel (a szó szoros értelmében) a szoknya. Készítettem egy vázlatot, hogy egyszerűbb legyen követni, mennyi rétegre van szükségem, és melyik réteg hova kerül majd.

Az alsószoknya, pontosabban a szoknya bélése gyerekjáték volt; mindössze arra kellett figyelni, hogy az abroncsra szépen illeszkedjen. Az eredeti szabásmintán hat cikkből készül a szoknya, a béléshez nekem négy is elég lett, szaténból készült.
Itt épp vasalásra, és az utolsó cikkek összevarrására vár.

Alakul:

Az egyik legegyszerűbb (láthatatlan) réteg már majdnem elkészült. Hátra van a felhajtás és az abroncs hosszához való igazítás.
A varrásban következő (szintén láthatatlan, de annál fontosabb) réteg a tüll alsószoknya, ami még teltebbé teszi a szoknyát, és megakadályozza, hogy az abroncs karikái kirajzolódjanak a kész ruhán.

Csodaszép részletek

forrás


forrás


forrás


forrás

Sok-sok információ és link hegyek

2013. március -

A leghosszadalmasabb (?) fázis az információgyűjtés három nyelven és ezeknek a fordítása. Ebben a bejegyzésben az talán-felhasználom-ötleteket gyűjtöm össze.

(Források: katt a képre!)

1. Az alsószoknya, vagy nem alsószoknya?

Szerintem nincs annál kiábrándítóbb látvány, mint amikor az abroncsos ruha tánc közben "harangozik". Elhiszem, hogy nagyon praktikus találmány az abroncs és megkönnyíti a menyasszonyi ruha viselését, mégis inkább alsószoknya-párti vagyok. (Az előző bejegyzésben már írtam, hogy tavaszi vagy őszi esküvőt tervezünk, mert nem szeretnénk a nyári melegben "megfőzni" :) a násznépet, és mi sem szeretnénk magunkat kínosan érezni a nyári párás melegtől, így hát az nem lehet érv az abroncs mellett, hogy nem melegít annyira, mint az alsószoknya.)

A másik lehetőség, hogy a tüll rétegeket direkt a ruha felső részéhez varrom, ebben az esetben sem abroncs, sem alsószoknya nem szükséges. A szoknyát, mivel tüllből lesz, ki kell bélelni kb. térdig, mert másképp hozzátapad a harisnyához és átlátszik.

KIEGÉSZÍTÉS 2014. július 3.

Egy ruhápróbával a hátam mögött azt kell mondanom, hogy a számomra tökéletes méretű szoknya alá muszáj abroncsot felvenni, ha harangozik, ha nem. :)

Egyszerű szoknya tüllből:

Szuper ötlet a derékon a szalag, a szoknya csak egy réteg tüll???

 Érthető, szuper leírás képpel, számokkal, de vajon hosszú szoknyának is jó?

Nem csak én vagyok bolond, más is magának varr menyasszonyi ruhát + 3 hasznos alsószoknyás link a leírásban:

2. A felsőrész

Szív alakú kivágással képzelem el, mindenképpen szimmetrikusnak kell lennie, pánt nélküli. (Lehet kapni csúszásgátló szilikonos szalagot, amit a pánt nélküli melltartóknál használnak, ez megakadályozza, hogy le- és elcsússzon a ruha.) ha a pánt helyére, a ruha belsejébe, a mell fölé varrok 2 átlátszó gombot, nyakba akaszthatós-belegombolhatós pántom lesz - ez a táncnál nem jön rosszul.

Nem túl (három)szögletes? 

3. A ruha

A tökéletes ruha fűzős.  A ruha derekán a vőlegény nyakkendőjének anyagából varrt szalag hátul nagy masnira kötve, a masni szára földig ér.

Ez egy jó alap, DE nem túl rövid a felsője?

Ez pedig egy fűzős, DE a fűző alján alakítani kell. 

Mivel van merevítve a szoknya? Szép felső rész, más anyaghasználat!

4. Fátyol

Egy videó a fátyol készítéséről: http://www.youtube.com/watch?v=6iT2AlrCGQ8

  

Bemutatkozom, de nem árulom el, ki vagyok.

Szeretném látni azt az arckifejezést, ahogyan a férjem reagál majd az esküvőnk napján a ruhámra, na meg persze rám. Meglepetést szeretnék, így inkognitóban írom a blogot. :)

Milyen csudaszuper lenne egy ilyen fotó róla, amikor megpillant:

Naplóbejegyzéseket készítek a menyasszonyi ruhám készítéséről emlékül és - remélem, - másoknak segítségül.

Hivatalosan sosem tanultam varrni, Anya tanított meg bánni a varrógéppel, és persze a számtalan blog és könyv, amiből próbáltam magamba szívni a varrás tudományát. A ruhám tehát nem tankönyv alapján készül, inkább a megérzéseimre hagyatkozom a készítés során.

Egy burda szabásminta a kiindulási alap, ez alapján készítek egy prototípust, és ezzel párhuzamosan varrom A Ruhát.

Nem lesz könnyű, de meg tudom csinálni!

Azóta tudom, hogy én fogom varrni a menyasszonyi ruhámat, mióta megvan a varrógépem. Egy pillanatra sikerült elbizonytalanítania a babonának*, de szembenéztem a lehetőségekkel:

- megrendelem Kínából; 200 euróért már elég szépeket lehet venni (legalábbis az eredeti tervezőtől ellopott képek szépek), plusz postaköltség, plusz külföldi átutalás díja, plusz vám, és ha szerencsém van, majdnem olyat kapok, amilyen a képen volt és akkorát, amekkorát rendeltem. Ha nincs szerencsém, akkor saját költségemen visszaküldhetem a feladónak, és ha nincs rajta smink- vagy egyéb folt, elszíneződés, nem parfüm/dohány/étel/stb. illatú/szagú, akkor hosszú hónapok alatt eljuthatok odáig, hogy foglalkoznak a reklamációmmal, majd ismételt hosszú hónapok múlva visszautalják az árát (mit sem törődve az esküvőre összeállított büdzsénkkel). (Ez nem saját tapasztalat és nem is törvényszerű, de az interneten ilyen (rém?)hírek keringenek.)

- kölcsönzöm; annyiért - a már többször hordott (és valószínű nem tökéletesen az elképzeléseimnek megfelelő) ruhát -, aminek a töredékéből újat varrhatok. Ez a verzió alapból kilőve, mert amióta az eszemet tudom, mindig el akartam tenni emlékbe a ruhát.

- megvarratom; próbákra járok, kritizálok és mélyen belenyúlok a végén a pénztárcámba

- megveszem használtan a majdnem-olyan-amilyet-elképzeltem-ruhát

- megvarrom magamnak.

Az esküvő 2015 tavaszán lesz, így rengeteg időm van megvarrni a ruhát. (Vagy legalábbis most még így tűnik.) :)

* A legtöbb “kislány” álmodozik arról, hogy fehér ruhában az este királynőjeként, fehér lovon érkező lovagja jobbján vonul be az oltár elé, ahol az örökkévalóságig tartó IGEN-t kimondják egymásnak. A menyasszonyi ruha elkészítésében viszont nem segédkezhet a menyasszony, nehogy szomorúság vagy bánat mérgezze közös életüket. A hagyomány szerint annyi könnyet fog az ifjú asszony szeme hullatni, ahány öltést ejtett a menyasszonyi ruháján. Ha a ruhán akárcsak egy öltést is hajadon varr, akkor egy éven belül ő is férjhez fog menni. Forrás